Tél van, még ha az időjárás nem is ezt mutatja. A kapható zöldségek viszont jól jelzik az évszakot. Ilyen a savanyúkáposzta is, ami ilyenkor a legfinomabb. Igaz, nem árt kiválasztani a kínálatból a legjobbat.Igyekszem sokféle módon elkészíteni, hogy változatos legyen és ne unjon rá senki, még ha szereti is, egy idő után unalmas lehet.Most eredetileg egy egyszerű köretet akartam készíteni, de a megvalósítás közben folyton változott az elképzelésem. Annyira, hogy majdnem egy tartalmas egytálétel lett
belőle.A babos káposzta nagyon régóta létezik nálunk, bár nem készítem gyakran, de ez is egy lehetőség. Most is erre gondoltam, de közben eszembe jutott az árpagyöngy, meg a sólet, meg a finom házi kolbász a hentestől, meg ilyenek........Végül egy köret lett belőle, ami a férfi ízlésnek és gyomornak tökéletesen megfelel, nekem egy kicsit sok volt, de hát én vagyok a kisebbség.A mennyiségek tetszőlegesek, mint oly
sokszor, amikor én receptet írok.Az egészség jegyében
a zsiradék most kókuszolaj volt. Jó, ez csak vicc, de tényleg azzal készítettem.A kókuszolajon megpároltam az összevágott hagymát a házi sós darált paprikával / a piros pöttyök a képen az étel tetején /Hozzáadtam a kissé kimosott savanyúkáposztát és a leöblített gerslit----ha egytálételnek készül, akkor lehet nagyobb mennyiségű gerslit tenni bele, de most nem volt olyan sokFelöntöttem húsalaplével / mert volt a fagyasztóban a múltkori levesből /, de lehet csak vízzel is vagy víz és leveskocka párosítássalMegszórtam toscan fűszerkeverékkel és frissen őrölt borssalAddig főztem, amíg minden megpuhultA gersli egy kicsit besűrítette, éppen annyira, hogy ne legyen vizes, bár a levét amúgy is elfőztem volnaA végén egy doboznyi konzerv babot tettem bele / egytálételnél kettőt tennék /Hozzáadtam egy kevés előre kisütött kolbászt is karikára vágva---ha egytálételnek készül, akkor jót tenne az ízének és minőségének belefőzve egy adag jó fajta húsos szalonna és legalább dupla mennyiségű kolbászÖsszeforraltam és ennyi!Nem frissen ettük, ezért jól érezhető volt, hogy --jellemzően az ilyen ételekre--másnapra összeértek az ízek. Én éreztem, mert nekem kötelességből kóstolgatnom kellett főzés közben is. A fiúk csak a végeredményt élvezték.Hát, nem lett rossz!