Az ember bőrfelülete négy négyzetméter, a tüdőfelülete negyven négyzetmétert tesz ki, a bélrendszeré pedig, ennek a tízszerese, mintegy négyszáz négyzetméter nagyságú.  A nagy terület ellenére az utóbbira kevésbé figyelünk oda, pedig gondoskodni bélrendszerünkről sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk és rengeteg egészségügyi problémánk a bélrendszer-flóra egyensúlyának felborulásából ered.
A hivatalos definíció szerint a beleinkben élő jó bacik, azaz a probiotikumok olyan, szervezetünkben „megfelelő számban” jelen lévő élő mikroorganizmusok, melyek képesek fokozni az immunrendszer aktivitását, meggátolni a káros baktériumok megtapadását a bélfalon, valamint a szervezet számára szükséges tápanyagok termelésében is részt vesznek. A „megfelelő számban” nem véletlenül került idézőjelbe; mivel a probiotikumok egy idő után kiürülnek szervezetünkből (különösen pl.: egy antibiotikumos kezeléskor, amikor a gyógyszer a jó és rossz bacikat egyaránt elpusztítja), a pótlásukról, az egyensúly megtartásáról egészségünk érdekében gondoskodnunk kell.  Nem feltétlenül kell táplálékkiegészítőket szednünk vagy különleges módszerekhez folyamodnunk, mivel probiotikumokat elsősorban a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok és probiotikus joghurtok tartalmaznak, ezek rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk egészségünkért.
Az élőflórás joghurt jellemzője, hogy a minőség-megőrzési idő végéig tartalmazza az Str. themophilus és L. bulgaricus joghurtkultúrát. A nem élőflórás joghurtok ismérve, hogy a hosszabb eltarthatóság érdekében utólag hőkezelik azokat (vagyis a jótékony baktériumok egy része elpusztul); élőflóra tartalma – ezáltal élettani kedvező hatásuk is - alacsonyabb.  A probiotikus joghurt ezzel szemben az élőflórás joghurt egy hozzáadott értékű változata, amelyben a két joghurt oltó baktérium kultúra mellett egy harmadik is található, a probiotikum. A Magyar Élelmiszerkönyv leírása szerint az a termék nevezhető probiotikusnak, amely legalább 10⁶/g élő csíraszám mennyiségben tartalmaz olyan baktériumokat, mint például a tejsavbaktériumok - legismertebb törzsei a Lactobacillusok -, illetve a Bifidobacterium és a Streptococcus.
Ha még bírjuk követni a jó-baktériumok sorozatát, akkor még egy kifejezés kívánkozik ide, ez pedig a prebiotikus joghurt. Ezeknél a termékeknél a joghurt (akár élőflórás, akár élőflórás/probiotikus) tartalmaz hozzáadott prebiotikumot, mint amilyen például a frukto-oligoszacharidok (FOS), galakto-oligo-szacharidok (GOS), inulin. A prebiotikum a számunkra barátságos baktériumoknak (probiotikumoknak és a hasznos bélflóra tagoknak) a táplálékai, tehát a hasznosak szaporodását, aktivitását segíti.
Amikor egy joghurt együttesen tartalmaz probiotikumot (vagyis élőflórát + barátságos baktériumot) és prebiotikumot (vagyis a "probiotikus baktériumok táplálékait"), akkor használhatjuk a szimbiotikus megnevezést, de a gyakorlatban inkább a "probiotikus, prebiotikus" kiírást szoktuk látni a termékek jelölésén. 
Mielőtt kétségbeesett kutakodást végeznénk az élelmiszerüzlet hűtőpultjain, általánosságban elmondható, hogy azzal teszünk legtöbbet egészségünkért, ha élőflórás, probiotikus joghurtot választunk. És ha már tudatosan teszünk egészségünkért, próbáljuk meg a natúr változatot előnyben részesíteni és ízesítsük, édesítsük természetes módon; gyümölcsökkel vagy adalékanyagokat nem tartalmazó házi/kézműves lekvárral.