Újra eltelt egy év. Köszönöm, hogy még mindig kerestek, olvastok! Amikor elkezdtem írni a zsannamannát, nem gondoltam, hogy ennyi embert érdekel a mondanivalóm, és azt sem, hogy ilyen kitartóak lesztek.
Köszönöm!Szóval ismét eltelt egy év, és mi ismét Erdélyben jártunk.
A tavalyi nyaralás annyira jól sikerült, hogy volt bennem egy pici félsz, de feleslegesen izgultam. Most is remekül éreztük magunkat!
Az idei úti cél Torockó és Torda volt.
Torockó, Székelykő az országútrólEbben a házban volt a szállásunkA szobákhoz vezető lépcső és a szobaajtókA házi néni rezidenciájának ajtaja az ötvenvalahány éves függönnyelA ház építőinek emléktáblája A Kiskő a Székelykő lábánálSzékelykő Torockó főteréről fényképezveAz első napunk el is telt a megérkezéssel, szálláskereséssel, a falu körbejárásával és a Kiskő megmászásával. Igaz, ekkor még csak a Fiúk vágtak neki. (Aki nagyon figyelmes, az megtalálja a Fiúkat a fényképen)A szállás minden várakozást felülmúlt. A 101 éves ház tele volt meglepetéssel: a szobák hűvösek voltak, fürdőszoba helyett fürdőház, és a bónusz: szabad wifi és a néprajzi kiállítás: festett ládák (rózsás, nem tulipáno)s; horgolt terítők, hímzett falvédők, ágytakarónak cserge, és mindenhol csíkos rongyszőnyegek. Sajnos megmutatható fényképet nem sikerült készíteni a szobák belsejéről.A második nap Tordán jártunk a Salinában és fürödtünk a sóbánya melletti sós tavakban. A bányában készítettünk ugyan fényképeket, de azt hiszem mindenki jobban jár, ha itt vagy
itt
nézelődik. Izgalmas kirándulás volt. A bánya gyönyörű. és nagyon ötletesen alakították át látványossággá. A 13 emeletnyi utat lefelé lépcsőn, felfelé üveg falú lifttel tettük meg. A látogató szinten lehetőség van sportolásra (minigolf, biliárd, pingpong, teke) pihenésre, olvasásra, tehetünk egy kört az óriáskeréken. Vagy csak nézelődhetünk. Ha lejjebb haladunk újabb 13 emeletnyi mélységbe egy föld alatti sós vizű tavon csónakázhatunk. Ezt mi kihagytuk.

A sós strandról sajnos csak régi képeket találok a neten, mi pedig fürödtünk, nem fotóztunk. A strand a képeken látottnál sokkal hangulatosabb, kiépítettebb.
A parton fedett padok, napernyők várnak bennünket. A tavakba ereszkedve először egy fa padozatra érünk, innen lehet tovább menni a vízbe. Ami igen sós, 1 l víz 260 g sót tartalmaz, ha jól emlékszem. Elsüllyedni nem lehet benne. Igazán úszni sem. Ennek ellenére jó móka volt. A Kicsi ha levegőt vett, derékig emelkedett ki a vízből, ha kifújta a levegőt lesüllyedt nyakig. Ha úszni próbáltunk feldobott a sós víz.A harmadik nap a hegymászásé volt. Ki-ki tehetsége szerint. A Fiúk nekivágtak a Székelykő meghódításának. Felmásztak minden csúcsra, és kőre. Nagyon élvezték, azóta is erről mesélnek egyfolytában. Nehéz volt őket elengedni kettesben hegyet mászni, de megérte bízni bennük. Figyeltek a másikra, és segítették egymást. Nagyon büszke vagyok rájuk!
Itt indul a turista útLátkép a hegyen