Honfi Gofri, Eger habos oldala

Van Egerben egy hely, amely annyira kicsi, hogyha nem lenne neve, talán észre sem vennénk, ez a Szúnyog köz, neve is utal apróságára, itt működik a város egyetlen varázskonyhája az Ízes Gofri. Azok, akik nem ismerik a várost, és csak a Dobó térig jutnak el, nagy valószínűséggel lemaradnak Eger és talán az ország legfinomabb és leghabosabb élményéről. Pedig érdemes kitérni és megkóstolni az itt elkészíthető gofri variációk garmadáját, amely legyen édes, vagy sós, abban biztosak lehetünk, hogy a tulajdonosok szeretetével fűszerezett süteményeket a szívünkbe zárjuk, legyen meleg nyár vagy hideg tél.

Az Ízes Gofrit, elsőre egy boszorkánykonyhának látjuk, ahol szorgos manók dolgozzák fel a finomabbnál finomabb alapanyagokat, zsonglőrködnek az ízekkel és az illatokkal, hogy feldobják az ide érkező gyermekek, és ifjonc felnőttek napját. És a lelkesedésünk a várakozással csak egyre nő, mert amint kész a forró gofri, és rákerülnek az általunk választott feltétek, legyen, az porcukor, vagy csokiöntet, rögtön a legmorcosabb felnőttből is előtör gyermeki énje. A csodák felelősei Rácz Krisztián és kedvese Ági, akik ezt az egész felelősségteljes munkát végzik, amit olyan átéléssel és odaadással tesznek, hogy azt bármely vendéglős megirigyelhetné. Pedig Ők sosem foglalkoztak ezzel, és talán ez az, amiért képesek olyan tisztasággal és odafigyeléssel végezni a dolgukat, ahogy teszik azt a megnyitásuk óta. Az Ő életük sem habos torta, mégis életcéljuk, hogy az emberek lelkivilágát megporcukrozzák, ha csak egy pillanatra is.

Rácz Krisztián, az Ízes Gofri vezetője és séfje
Az Ízes Gofri az a hely, ami nem akar többnek látszani, mint ami, aki akkor keveredik oda, amikor zárva vannak, nem is veszi, észre milyen csodálatos kis rejtekhely van itt. De ha Krisztiánék felkelnek, és kinyitják a varázsdoboz ablakát, kiteszik a kis teraszra a színes kis székeket, az egész tér megelevenedik, a gofri illat pedig odacsalja az ott élőket, vagy a fényképezőgéppel rohangáló turistákat. Felkészülten várják a sütők és Krisztián a vendégeket, és ők mindenre fel vannak készülve, amit nem is értünk, hogy ebben a kis pici helyiségben hogyan fér el annyi alapanyag, no meg, ha valamiből nincs, vendéglátóink rögtön a beszerzésére indulnak. Kaphatunk itt eredeti fahéjas porcukrosat, habos – babosat, vagy fagyival, esetleg gumicukorral felturbózottat, de választhatunk kapros – juhtúrosat, esetleg magyarosat, sok – sok sajttal. Érdemes elszakadni a régi beidegződéstől, és felvállalni, hogy a gofri lehet sós, és lehet egy főétel is.

A Honfi Gofriban, benne van minden, ami Eger, és persze sok – sok szeretet, főleg úgy, hogyha az egy igazi Egri leányka kezei alól kerül ki. Az ízutazásunkhoz az alapot egy igazán finom és ropogós gofri adja, amelynek receptje titkos, vagy aki lefordítja az óholland nyelven íródott eredetit, az megismerheti. De nincs ebben semmi misztikum, ez nem a Da Vinci kód, hiszen a waffle egy édes ostya, amelynek alapját egy palacsintatészta jellegű keverék adja. A belgák nagy kedvence, Franciaországból indult hódító útjára, majd Hollandiában ért a csúcsra, hogy a vallonok, majd a világ kedvencévé váljon. Nevének eredete jóval korábbra nyúlik vissza, mint gondolnánk. 1725 – ben használták először a Waffle – szót, ennek eredete a holland wafele, vagy a francia walfre szavakból alakulhatott ki, ezeknek a szavaknak a gyökere a frank wafla szóból származhat, amelynek jelentése méhsejt, ami utalhat a gofri kinézetére.

Ábry Zoltán (Gasztrotavasz) bemutatja: Ízes Gofri

Az ostyák és a gofri története elég hosszadalmas, valószínűsíthető, hogy már a kora középkorban is készítettek ostyaféléket. Az első palacsinta recept a 14. századi Franciaországból származik, ez tojást, sót, és bort tartalmazott, és egy korai szakácskönyvben a Le Ménagier de Paris jelent meg. A mai gofrisütők elődjei hasonlóak voltak az itthon is ismert sok motívummal díszített ostyasütőkhöz, a belga wafelijzer adta meg az alapot a később oly elterjedté vált gofri formának. A legkorábbi gofrireceptek a 16. században jelentek meg, ezekhez már cukrot és fűszereket is használtak, többek között gyömbért, vagy/és fahéjat. Az első élesztős recept a belga Groote Wafelen a belga een Antwerpen kookboek jelent meg, és sörélesztőt használtak hozzá. Mára a gofri az egész világot meghódította, rendkívül sokféle recept és elkészítési mód alakult ki a hagyományos brüsszelitől át, egészen a vietnámiig.


A Honfi Gofri alapját egy belga stílusú nagy rácsozattal rendelkező gofri adja, amelynek receptjét Rácz Krisztián és felesége fejlesztett ki, amely igen könnyed és mégis zseniálisan ropogós. A tésztára jellemző az, hogy míg kívül megtartja a roppanós hatást, belül egy igazán levegős, omlós tészta rejtezik. Amelyet nem lehet elég lassan fogyasztani, hogy még tovább kitartson, ezért muszáj felkészülten érkezni, hogy jusson hely a következő adagnak is.
 A magyar gasztronómia és cukrászmesterség legmélyebb bugyraiba merülünk alá, hogy továbbléphessünk a következő alapanyagra. Szerintem a hazai cukrászmesterség alapját olyan mesterek teremtették meg, mint pl. Dobos C. József, vagy Gerbaud Emil, akik a Dobos torta és a Zserbó megalkotásával örökre belevésték magukat a magyar konyhaművészet fejfájába, és teremtették meg a ma is méltán híres magyar cukrászat jövőjét. A Honfi Gofri alapeleme, amely szerintem nem csak egrivé, de a lekvárral közösen igazi hungarikummá is teszi, az a dió. Ettől kezdve, pedig már a zserbó hatás üt vissza, nem is kicsit. A kristálycukorral habosra kevert diókrémet, még melegében viszik fel a gofrira, amely új magaslatokba emeli ezt a mesterművet. A dió édességét és mámorát ellensúlyozandó, a csipkebogyóból készült zseniális íz világú lekvár adja meg azt a savanyúságot, amely igencsak megbolondítja ételünket.

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa canina) gyümölcse, amely olyan jellegzetes a Bükkre, mint pl. a mészkő. A csipkebogyó igen egészséges termés, nagyon magas koncentrációban tartalmaz C – vitamint, és antioxidánsokat is. Készítenek belőle, teát, szörpöt, bort, de mégis a lekvár az, amelynek íz hatása semmihez sem hasonlítható.

A jellegzetes lekvár főhadiszállásának a Bükkben az Egertől öt perc autóútra található Szarvaskőt jelölhetjük meg, ahol már nagy hagyománya van ennek a lekvárnak és készítésének. Dolgos kezek, igazán tiszteletre méltó munkájának gyümölcse ez a termék, hiszen a csipkebigyó feldolgozása rengeteg türelmet és energiát igényel. Tisztelet a vadrózsának és a termelőnek a türelemhez.

A Gofrink már majdnem elkészült, itt jön képbe az a tényező, amely minden waffle kedvelő legkritikusabb pontja, ez pedig a tejszínhab. A Krisztián és Ági által megálmodott ízig, vérig magyar és egri édességnek, egy letisztult ízvilágú, kevésbé édes, légiesen könnyű tejszínhab adja meg a koronát. A tejszínhab tisztasága megadja az egész gofri karakterét, amelyben megjelenik táj és történet, jelen és múlt, hagyomány és tisztelet, és ha azt nézzük, hogy ezt olyan történelmi helyszínek árnyékában fogyaszthatjuk el, mint az Egri vár, és a Dobó Tér, akkor már tényleg azt mondhatjuk, hogy már a gofrit is meghódítottuk.
Videó ajánló: Ábry Zoltán (Gasztrotavasz) bemutatja: