Citromos-mézes krémes

  • 2019.12.22.
  • 1

Vannak olyan édességek, amiket az ember csak bizonyos alkalmakkor készít el – ettől (is) válik az ünnep értékessé a szívünkben. Nálunk ilyen sütemény a mézes krémes, a gesztenyés szelet és a diótorta. Utóbbi kapcsán néha kisebb harcot kell vívnom a Kutyafüllel, aki az ünnepnapok közötti időszakban is szívesen falatozna belőle. Én azonban rendszerint megkeményítem a szívemet, és csak azért sem sütöm meg a legnagyobb kedvencét. Hiszen az a cél, hogy a szülinapja legyen az év egyik legszebb napja, amikor is végre megkapja az imádott diótortáját, és ezzel bearanyozódik a nagy nap.Szóval szigorú vagyok az ünnepi desszertek kapcsán, és nagyon vigyázok arra, hogy megőrizzem az ebben az értelemben vett különlegesség hagyományát. Fontos, hogy a születés- és névnapokon, valamint karácsonykor és szilveszterkor ne csak mi, magunk, hanem a lelkünk is ünneplőbe öltözzön, és ehhez a körítés is meglegyen: az ominózus sütemény! Ami persze sok esetben egyszerű és könnyen elkészíthető, de mégis ott van mögötte a tradíció, egy olyan tartalom, amit a régmúlt idők töltenek meg jelentéssel.Természetesen mi, a 2000-res évek háziasszonyai is ünnepivé léptethetünk elő egy-egy manapság trendinek számító édességet, és a régi, szeretett karácsonyi sütik sorába állíthatjuk. Nekem is van néhány olyan közülük, amelyeket abszolút érdemesnek tartok arra, hogy felsorakozzanak a jól ismert karácsonyi édességek mögött/mellett.Bár ez a mostani süti nem éppen a divatos kivitelűek közül való, de legalább félig tönkölylisztből van és citromos, ami egy csöppet eltér a megszokott mézes krémestől. Én kimondottan örültem neki az adventi időszakban, mert üdeségével jól ellensúlyozza a nehezebbnek számító diós, mákos és gesztenyés édességeket. Ez a selymes állagú krém szinte elolvad az ember szájában (az asszonyéban is :D ), és már-már a saját kezemre kellett ütni, hogy ne faljam föl az amúgy baráti beszélgetéshez szánt mennyiséget. :D Anya pedig a tudtomra adta, hogy ez a süti lépett elő a legnagyobb kedvencévé. Megérte megsütni! :)Hozzávalók 30 szelethez:Tésztához:30 dkg finomliszt30 dkg tönkölyliszt (Alnatura, Dinkelmehl - Type 630)15 dkg porcukor1 tk. szódabikarbóna5 dkg vaj5 dkg hideg mangalicazsír8 dkg folyékony méz2 tojás (kb. 10 dkg)7 ek. tejKrémhez:3 tojás20 dkg porcukor1 ek. vaníliapaszta1 nagy citrom reszelt héja1 dl frissen facsart citromlé5 dl tej10 dkg tönkölyliszt15 dkg vajCitromos tojásfehérjemázhoz:1 kis tojás fehérje4 tk. frissen facsart citromlé8 dkg porcukorelkészítés:A tésztához a porcukorral, szódabikarbónával vegyített lisztet elmorzsoljuk a vajjal és a zsírral. A közepébe beletesszük a felvert tojásokat, hozzáadjuk a mézet és annyi tejet, hogy puha tésztát kapjunk. Összegyúrjuk.A tésztát 4 egyenlő részre osztjuk, lisztezett felületen kb. 21x31 cm-es lapokra nyújtjuk, majd 20x30 cm-esre szabjuk, hogy a széleik egyenesek legyenek.Két tésztalapot a sütőpapírral bélelt tepsibe fektetünk, és előmelegített sütő középső részében kisütjük. A lapokat óvatosan tortarácsra csúsztatjuk és hagyjuk kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.A krémhez a tojások sárgáját 10 dkg porcukorral lábasba tesszük, robotgéppel kihabosítjuk és hozzáadjuk a vaníliapasztát, valamint a reszelt citromhéjat.Csomómentesre dolgozzuk benne a lisztet, a citromlevet, és folytonos keverés mellett, vékony sugárban hozzáöntjük a felforrósított tejet. Kis lángon sűrű krémmé főzzük. Többször átkeverve – hideg vízbe állítva – kihűtjük.A vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, a pudinghoz keverjük és beleforgatjuk az előzőleg kemény habbá vert tojásfehérjét. A krémet 3 adagra osztjuk.A tésztalapokat egymás után betöltjük a krémmel, majd hűtőbe téve, egy éjszakát állni hagyjuk.A citromos mázhoz a tojásfehérjét a porcukorral fényes, kemény habbá verjük, majd alaposan elkeverjük a citromlével.A süteményt felszeleteljük, a tetejüket becsíkozzuk a máz egy részével, vagy az egészet ráöntve szétterítjük rajta. Száraz, hűvös helyen néhány órán át száradni hagyjuk.sütési hőfok: 180°Csütési mód: alul-felül sütéssütési idő: kb. 10 perc/tésztalap