Azt hiszem, erre mondják, hogy még gombócból is sok! :))) De tény: holnap lesz 35 éve, hogy kimondtuk a boldogító igent! És roppant büszke vagyok a férjemre, ahogy mindig is az voltam, örülök, hogy együtt töltöttük ezt a 35 évet. Életem két legcsodálatosabb dolgát kaptam tőle: a fiamat és a lányomat! Egészen biztos, hogy őket csak tőle kaphattam! :)Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.Világok pusztulásánŐsi vad, kit rettenetŰz, érkeztem meg hozzádS várok riadtan veled.Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.Nem tudom, miért, meddigMaradok meg még neked,De a kezedet fogomS őrizem a szemedet. (Ady Endre)Kaptam egy csokrot, ahol a rózsák 10 éveket jelentenek, a többi a fennmaradó 5 évet.Ebédhez megterítettem. Most 3 főre, ugyanis a leányzó Brüsszelben van, így a fiammal ünnepeltünk együtt. :)Aperitif-nek bodzás pezsgőt ittunk. Tudtam, hogy a tavasszal eltett karamellás bodza isteni lesz pezsgővel! :)Nem akarok senkit lehangolni, de az ünnepi leves krumplileves volt! :D A férjem nagyon szereti! És nem a megszokott módon készült!Ezt követően csirkés-gombás-paradicsomos szósszal kínált kétszínű tagliatelle: