Anyák napi ajándékom

  • 2018.05.06.
  • 6

Minden típusú munkavégzésnek megvan a hátulütője; az enyémnek, ami ugye állómunka (cukrász vagyok), a lábakra nézve van rossz hatása. Amikor a reumatológus megállapította, hogy sarkantyúgyulladásom van – addig azt sem tudtam, hogy ilyen létezik – elkezdtem különös gonddal kiválasztani a cipőimet. A legfontosabb szempont az lett, hogy a talpamon, a sarokrész közepe tehermentesedjen. Készíttettem már ehhez speciális talpbetétet is, de azzal az volt a gond, hogy nem fért bele minden cipőmbe.
Viszont jöttek időszakok, amikor járni alig tudtam, a fájdalom nagyon erős lett. Az egyik, kényelmi cipőket is kínáló boltban aztán az eladó, akinek elmondtam a problémámat, azt mondta: próbáljam ki a Berkemann papucsot, ha valami, hát akkor ez segíthet.
Tradicionális német minőség, magyar cipészmesterek munkái, európai bőrök, anatómiai talpbetét – hittem neki, és beruháztam a papucsra. Abban kezdtem dolgozni, és egyre elviselhetőbb lett a lábam állapota, időnként szinte teljesen el is múlt a fájdalom. Úgyhogy nemcsak munkára, de aztán már hétköznapra is ilyen lábbelit választottam, és bevallom, amikor megpróbáltam újra felvenni a korábbi divatos, ámde kényelmetlen cipőimet, az esetek zömében – ha nem volt muszáj a magassarkú – letettem róluk: inkább a kényelem!
A legutóbbi papucsom lassan elhasználódott; elkezdtem újakat nézegetni, és tessék: anyák napjára az enyém lett!
Azért gondoltam, hogy a figyelmetekbe ajánlom, mert csak lelkendezni tudok a Berkemannról. Ha láb- vagy gerincfájdalmakkal küzdetek, vegyétek fontolóra, milyen lábbeliben töltitek a mindennapjaitokat, és ne áldozzátok fel az egészségeteket a divat oltárán, nem ér annyit egyetlen világmárka sem. Húszévnyi csillogásért ne tegyük már nyomorékká magunkat további negyven évre!