Hunor, a bánatos tekintetű plüssróka irgalmatlan sebességre kapcsolt, amióta újra Magyarországon tartózkodik; Eger után Zalaegerszegre utazott, ahol Krisztián és párja vette gondjaiba, sőt, igaz barátra is lelt.

Zalatárnokon kezdte ismerkedését a környékkel, ahol először a várható termést vette szemügyre.
Kinézett a határba.
És még egy magaslesre is felmászott.
Ebéd után sörözött is (nem is tudom, szabad neki?!), aztán vágott neki a 60 ezres lakosú megyeszékhelynek.

Egészen idáig sosem néztem utána a város történetének, és most őszintén meglepődtem: első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel. A város térségben betöltött szerepe Kanizsa eleste után, 1600-tól kezdett egyre jelentősebb lenni, innen szervezték a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását. Egerszeg fokozatosan vált a vármegye központjává, igazán nagy fejlődése az 1920-as években ment végbe Czobor Mátyás polgármestersége idején.
Hunor első kirándulása alkalmával magasról vette szemügyre a várost: a a tévétoronyból.


Nem is tudom, már hányadik nevezetes vonatra száll fel Hunor, ezúttal Gizike, a gőzmozdony társaságában láthatjuk. Gizike egészen pontosan egy 377-503 típusú gőzmozdony, a Rédics–Zalaegerszeg–Zalalövő útvonalon büszkén és feltartóztathatatlanul pöfékelt a 20. században. 1978-ban került talapzatára, s azóta társadalmi munkában többször is felújították, hogy megóvják az enyészettől.

Kellemes kikapcsolódást nyújt a Gébárti-tó: a patkó alakú mesterséges tavat az 1970-es évek végén alakították ki, és ’79. augusztus 20-án bocsátották a nagyközönség rendelkezésére.
A tó délnyugati partján található a Kézművesek Háza, amely külső és belső megjelenésében a népi építészet forma- és anyagvilágát idézi. Különböző szakmák segítségével, építészek, képzőművészek bevonásával, civil összefogással az Országos Népművészeti Egyesület fafaragói  építették társadalmi munkában 1982-83 között. Az alkotóház hagyományőrző céllal jött létre, különböző kézműves tevékenységekben vehetnek részt az ide látogatók; az udvaron kovácsműhely is működik.
A tó mérete egyébként 0,31 négyzetkilométer, legmélyebb pont