Van egy kis biobolt itt helyben, amikor elkezdtem paleo sütiket készíteni, ott szereztem be az alapanyagokat – most, hogy már sok ilyesmit készítünk, és a nagykerek is egyre felkészültebbek paleo alapanyagokból, kevesebbet megyek oda.
A minap ismét benéztem.
Egy apám-korabeli férfi viszi a boltot, ami családi vállalkozás, egyébként; az elmúlt évek során megtudtam, hogy lányuk rejtélyes betegsége miatt kezdtek foglalkozni a különleges alapanyagok beszerzésével, és mivel rájöttek, hogy ebben a környékben nagy hiány van, nyitottak egy kis üzletet. Ide járnak a gluténérzékenyek, a paleózók, és egyéb, táplálék-allergiában szenvedő, vagy éppen csak diétázó vásárlók.
Mivel szeretek beszélgetni, a férfi az évek során elmesélte, hogy legkisebb gyermekük kamaszkorában (talán 16 lehetett), változás állt be az állapotában: az addig jól sportoló, mozgékony lánynak mindenféle ízületi fájdalmai lettek, főleg a térdében, könyökében, de számos más panasz is jelentkezett.
– Ha ötven orvosnál nem voltunk, akkor egynél sem – mesélte kesernyésen az apa -, és megállapították, hogy reumás artritisze van a gyereknek. Igaz, hogy a legjellemzőbb tünetei nem egyeztek, például, az ujjai nem görbültek, és a laborjában egy érték, aminek pozitívnak kellett volna lennie e betegség esetén, negatív volt. Ennek ellenére kimondták rá, hogy artritiszes. A lányom nem fogadta el a gyógykezelést – nagyon súlyos következményekkel járt volna -, ezért aztán mondtak rá mindenfélét, hogy akkor hamarosan tolószékben végzi, és felelőtlen.
Soha nem adtuk fel. Mindig újabb és újabb specialistákhoz mentünk. És erre most, legutóbb…elmentünk egy legújabbhoz. Az asszisztense – tehát nem is az orvos – átnézte azt a halom leletet, majd azt mondta: ez nem lehet artritisz, ez szerinte Lyme-kór. Vizsgálták már a lányt Lyme-kórra?
“Tessék?” – mondtuk, mert ez eddig sehol sem merült fel. 22 éve jártunk mindenféle doktorhoz. 22 éve!! És soha, senkinek nem jutott eszébe, hogy kérjen egy labort Lyme-kórra.
– És tudja mit? Kiderült, hogy tele van a gyerek ezzel a baktériummal. Kiderült, hogy 16 éves korában megcsípte egy rohadt kis kullancs, és minden bajt az okozott, mi pedig még csak észre sem vettük. Most brutális antibiotikum-kúrának vetették alá, és csak reménykedünk, hogy ez meghozza a várt gyógyulást. Azóta a feleségem szakértővé nőtte ki magát; megismerkedtünk egy olyan hölggyel, akinél 40 év után vették észre a betegséget, közben szült két gyereket, ők is Lyme-kórosak lettek. Elképesztő ez, komolyan mondom. El tudja képzelni, hány hozzánk hasonló eset lehetséges? És mit gondol, az orvosok sajnálkoznak? Á, dehogy; összezárnak, és védik egymást. Hogy lehet, hogy a fertőzés csak később jött. Nem is az a baj, ezt csak elnézték most. A lányomnak meg elment közben 22 éve. A fiatalsága. El tudja ezt képzelni?
Nehezen.
Vigyázzatok, itt a kullancs-szezon. Tudjátok: határozott mozdulattal eltávolítani, nem olajozni, krémezni, tekergetni. Hirtelen mozdulattal kirántani, inkább, még az is kisebb baj, ha a feje bent is marad.
Nem játék. Ha ilyen foltot láttok, irány az orvos!



Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...