A blog ugyanaz...

  • 2012.10.21.
  • 2

...a szerző talán más lett!Réges-régen jelentkeztem már imádott blogomban. Pedig az írás is és a torták is fontos részei az életemnek.Akik követték posztjaimat, azok tudhatják, hogy a bejegyzéseim témája mindig a torta volt, de mégis szinte life-blogként funkcionált ez az egész. Most pedig valami olyat fogok elkövetni, amit ritkán szoktam - Kricky bejegyzése
olyan nagyon megérintett, hogy úgy döntöttem, az ő ötlete nyomán a visszatérő bejegyzésem egy Gabis kitárulkozás lesz.Az eddigi legnagyobb és legőrültebb esküvői tortámhosszabb telefonbeszélgetések közben, vagy amikor itt ülök a laptop előtt sokáig, akkor automatikusan leveszem a zoknimat és törökülésben ülök - most épp a bal lábamon nincs zokni :-)művészlélek vagyok, ami legalább akkora átok, mint amekkora áldásmárcius óta 17 kilót fogytam - ehhez nem kell csodaszer, csak rendet kell tenni fejben, következetesen és tudatosan újraépíteni az étkezési szokásokat, türelmesnek lennitavaly augusztusban egy vizsgálat során egy daganatot találtak nálam, az azt követő bő egy hétben, amíg a biopszia eredménye nem érkezett meg, addig újragondoltam az életemet...A rosszabbik forgatókönyv, illetve a statisztika szerint erre az időre már nem nagyon írogatnék/olvasgatnék semmitAz eredmények szerencsére jók lettek - de a tanulságok megváltoztatták a gondolkodásomatNem vagyok válás párti - de idén nyár végén közösen úgy döntöttünk, hogy 10 éves kapcsolatunk a sok próbálkozás ellenére menthetetlen, tulajdonképpen válófélben vagyokNagyon meglep az emberek reakciója - főleg azok a "barátok", akik elfelejtik megkérdezni, hogy hogyan viselem ezt az időszakot, sőt, a létezésemet is elfelejtik :-)...és meglep azoknak a támogatása, akiktől ezt semmilyen szinten nem vártamA kedvenc íróim az utóbbi időben Müller Péter és Paulo Coelho, mostanában jó pár könyvüket olvastamKét hónapja nem nézek tv-t és így sokkal jobbA legújabb kedvencem a diós torta - megőrülök az illatától és nem bírom ki, hogy ne kóstolgassam állandóan!Volt olyan időszaka az életemnek, amikor egy hétig se mentem ki a házból és nem fogadtam a telefonhívásokat - valami depiféle nyomasztott...Minden eddiginél komolyabban foglalkoztat a torta dekorálás, próbálom felmérni a lehetőségeketA halogatás az a szokásom, amit leginkább szeretnék megváltoztatni - a végletesen sokat gondolkodó típusból kissé kilépve az aktivitás irányában továbbfejlődniHarminc éves vagyok - a születésnapom volt a második mérföldkő, amikor átgondoltam milyen távol áll mindaz amit szeretnék attól, ami valóban történik velemA két legjobb barátomat a tortamániám kapcsán ismertem meg - ez hatalmas ajándékMég nem volt olyan tortám, amivel elégedett lettem volnaNéha nagyon megbánom, hogy nem fotóztam le egy tortát - mert azért egyre inkább büszke vagyok az alkotásaimraÉlelmiszeripari mérnök vagyok a végzettségem szerintA cukorvirág készítést nagyon szeretném megtanulni, de tartok tőle, hogy nekem nem menne...Imádom a tortákat, szeretem látni őket facebook-on, blogon, cukrászdában, mindenhol, bárhol - de soha eszembe nem jut, hogy vajon milyen ízű lehetTúlérzékeny vagyok, hangulatemberLegszívesebben a világ végén laknék, ahol van kemence, szőlőlugas, a kert végében erdő, a közelben patakNéha a napsütés is elég, hogy érezzem, jól vagyok és élek - most is süt a nap! :-)Egy ideje már nem érdekel minden ember véleménye - megtapasztaltam, hogy hiába akarok megfelelni mindenkinek, amikor szükségem lenne rájuk, akkor könnyen meg tudom számolni, mennyien állnak mellettemAzt hittem, hogy harminc évesen már lesz válaszom arra a kérdésre, hogy ki vagyok én? Még nincs...Már nem félek fogorvoshoz menni, de vár rám két bölcsességfog eltávolító műtét - na attól parázok rendesenRemélem, hogy soha nem leszek tökéletes - hanem egyre inkább Gabi leszek, akárhogy is, ha ez éppen egyetlen embernek se tetszik, még akkor isRájöttem, hogy imádom a polgárpukkasztást :-DAngyalok márpedig vannak!Azt hiszem, facebook függő vagyok - a bejegyzés megírása alatt négyszer néztem rá a "fészbúkra"Lehet, hogy ezek után őrültnek tartotok - bár én inkább a "nemszázas" kifejezést preferálom, ha lehet kérni :-DA jó irányba való változás, avagy a fejlődés soha nem megy végbe önmagától. Ahhoz nagyon keménynek és eltökéltnek kell lenni, folyamatosan dolgozni kell rajta és tenni kell érte. De azt hiszem, hogy fejlődés nélkül nincs értelme semminek. Ami nem emelkedik, az zuhan - ez törvényszerűség.Vannak dolgok, amikkel előbb-utóbb szembe kell nézni. Ugyanazok a helyzetek jönnek többször-többször, egészen addig, amíg egy tudatos döntéssel az ember ezt felismeri, megérti, majd meghozza a döntéseit és cselekszik is, hogy bekövetkezzen a változás.A lehetetlen nem létezik!Mindenkiben a legjobbat látom, azt a legjobbat, aki lehetne - ha akarna...Az írás nálam legalább annyira fontos, mint a torták - szerelem mindkettő!Nos, ha még ezek után is érdemesnek találtok engem, illetve a blogomat a követésre, akkor tartsatok velem elkövetkező tortás kalandjaim során!Mesebeli esküvői romantika