Mire is jó négy szabadnap? Hájast sütni! :-)Még tavaly volt, hogy Kati néni jóvoltából hájhoz jutottam. Bár kacérkodtam a gondolattal, hogy a még odahaza bevett szokáshoz híven karácsonyra vagy szilveszterre hájast süssek, -ugyanis a disznóvágást követő időszakban régen mindig készült, néha sósan is, rúd formájában- füstbe ment terv maradt. Akkor valahogy volt idő rá. Most örültem, ha elkészültem a sok minden más rám hárult feladattal. S közben a háj várt sorára a fagyasztóban.Nagyon vártam ezt a hosszú hétvégét, s úgy terveztem, egyik napon "semmit" sem csinálok, nem tervezgetek, nem gondolkodom, megpróbálom pihentetni állandóan kattogó agyamat is. (Ez lenne most, amikor is blogot írok.) Ez az, ami soha nem jön össze. Tegnapelőtt este kikerült hosszú pihenőhelyéről a hájasnak való, tegnap reggel ecetes vízbe áztattam, később megtakarítottam, hártyákat lefejtettem róla, ledaráltam, kimértem a sütihez valót, s mivel a megmaradt zsiradékmennyiség még egy adaghoz kevés lett volna, meg amúgy sem akartam eltenni a többit, pogácsát sütöttem belőle.Hozzávalók:40 dkg ledarált háj80 dkg liszt2 teáskanál só3 dl tej1 teáskanál cukor4 dkg élesztő1 tojás+ 1 sárgájaa tetejére 1 tojásfehérje és köménymagÍgy készült:A lisztet, sót elvegyítettem, elmorzsoltam a hájjal. (A hájat előzőleg néhány órára ecetes vízbe áztattam, a hártyát lefejtettem róla s ledaráltam.)A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.A lisztes keverékhez adtam a tojást és a sárgáját, majd az élesztős tejet s összegyúrtam. Ha nem lenne elég a tej, még lehet tenni hozzá.A tésztát megdagasztottam s letakarva kelni hagytam. Fél óra múltán kinyújtottam, hajtogattam, újra pihentettem félórányit.Ujjnyi vastagra nyújtottam, pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe pakoltam. Lekentem tojásfehérjével, köménymaggal szórtam.180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.Meglepően magasra nőttek, puha, laza szerkezetű pogácsák lettek. S finomak. Hájas íze van, az a jellegzetes íz, ami csak az ezzel a hozzávalóval készült sütiken érzik.
Az édes változat is jól sikerült, Anyukám
receptje alapján
készült ezúttal is. Szilvalekvárom nincs, de baracklekvárral is finom lett, s alig folyt ki belőle, bár tartottam tőle.