Augusztus 20-án volt a szüleim 50. házassági évfordulója. A testvérem nélkül - aki másfél éve már nincs közöttünk - Anyukám és Apukám nem szerette volna megünnepelni ezt az évfordulót nagy felhajtással, de a férjemmel úgy gondoltuk, hogy 50 szeretetteljes évet, melyet olyan szépen éltek és élnek együtt, nem lehet ünneplés nélkül hagyni, ezért foglaltunk le helyet egy étterembe szombat estére szűk családi vacsorára. Igaz, itthon készítettem Nekik egy nagyon finom csokoládétortát is saját ötlet és összeállítás alapján, melyről külön bejegyzést nem tudok hozni, nem volt sem időm, sem kedvem lefotózni, mert most kivételesen csak az Ő ünneplésükkel szerettem volna foglalkozni. De a torta nagyon finom volt, ha valakit érdekel a recept, szívesen leírom, csak nincs hozzá fotó.
Viszont hoztam néhány pillanatképet a kis csendes, szűk családi ünneplésről, melyek a Tiszai Öreghalász Csárdában készültek Tiszadadán. Nagyon kellemes étterem, szép környezetben. A teraszon vacsorázva gyönyörködhetünk a néhány méterre kanyargó Tisza folyóban. Jól éreztük magunkat, finomat ettünk, jókat beszélgettünk és nevettünk közben - a szüleim boldogan emlékeztek vissza az 50 évvel ezelőtti esküvőjükre és az azt követő nagy lakodalomra 150 fővel. Jó volt hallgatni őket... A képek pedig - ha a nyomtatott verzióban esetleg véletlenül elkajlódnak az évek során - itt a blogomon egész biztos megmaradnak emlékbe nekünk. A Tiszai Öreghalász csárda