Görögország helyzete kapcsán jól látszik, milyen is egy államcsőd közeli helyzet, és hogy mennyire irreális volt itthon államcsőddel riogatni 2010-ben. Ideje túllépni ezen a sokat hangoztatott kormányzati hantán. 
A görög dráma ugyanakkor például szolgál a feltörekvő országok számára (így Magyarországnak is), hogy hová süllyedhet egy gazdaság, ha túlságosan aszimmetrikus a szerkezete, az uniós forrásokat rosszul használják fel és irreálisan túlköltekezik magukat, miközben fogalmuk sincs, hogy már régen átlépték a racionalitás határait. 
Az elmúlt hét a görög válságtól volt hangos. Az ügy pedig odáig fajult, hogy miután a felek (Görögország-EU/IMF/EKB trojka) felálltak a  tárgyalóasztaltól, kedd éjfélkor Görögország technikai értelemben csődbe ment. Az 5 éves görög vergődésnek végül ez lett a vége, miközben az ország gazdasági teljesítménye egynegyedével zsugorodott és a munkanélküliség is drasztikus mértékben megemelkedett. 
A görög összeomlás azonban nem egyik évről a másikra jött el, gyakorlatilag évtizedek eredménye, és nehéz megmondani, hogyan is lehetne segíteni az országon. Viták százai voltak ezzel kapcsolatban, szembe mentek egymással a megszorítások mellett (igen, a görögök durván túlköltekezték magukat a külföldi tőke beáramlása során), és a megszorítás ellen érvelők (az is igaz, hogy az állandóan megszorítások csak tovább mélyítik a válságot, lásd Magyarország esete is), miközben kevés szó esett arról, hogy Görögországban olyan súlyos strukturális problémák vannak, amelyeket az ország önmaga képtelen megoldani. 

[...] Bővebben!