Ha Sartin jártok, kötelező program legalább egyszer megnézni, amint a felkelő nap kiemelkedik az Athos hegy hajnali fényekben fürdő sziluettje mögül. A napfelkelte előtt fél órával érkeztünk a partra, ekkor az ég már gyönyörű, lilás árnyalatokban pompázott. Csodálatos élmény, röpke tíz perc alatt az összes kedvenc színemet felvonultatja a természet :)
Viktorral minden évben készítünk egy romantikus, tengerpartos képet, de idén szakítottunk a hagyományokkal, és nem fürdőruhás-csókos szappanoperaposztert készítettünk, hanem kicsit szolidabb, napfelkeltés képet :) A napfelkeltét le is videóztam, bár nem volt könnyű feladat, mert először egy öreg bácsi sétált bele, aki hajnali fürdőt vett. Viktor próbálta neki angolul elmagyarázni, hogy néhány métert menjen arrébb, mert videózunk, de nem nagyon értette, csak mosolygott, és mondogatta, hogy oké, oké. Úgyhogy mi költöztünk kicsit távolabb.
Ekkor jöttek a kóbor kutyusok. Két éve még csak ketten voltak, és szép nyugodtan nézték velünk a felkelő napot, de most megduplázódott a létszám. Hengergőztek, szaladgáltak, természetesen a kamera előtt. Ezután érkezett egy öreg néni, aki mielőtt csatlakozott volna az öreg bácsihoz, megkergette a kutyusokat. Bravó, bravó. Ennek ellenére, azt hiszem, jól sikerültek a képek, és a videóból is sikerült kivágnom a problémás részeket :) Bár így sem vagyok vele elégedett, mert egyszer meg kellett szakítanom a felvételt, így nincs a két apró rész között átmenet, de jövőre még jobb lesz, ígérem :)
Nektek hogy tetszenek a képek?
:)