Mindezt sohasem éltem volna át, ha nincs az a szakácsverseny. Egyhangúan teltek napjaim a szürke, mocskos és zajos nagyvárosban, ahol mindig sírásra állt a felhők szeme. Délelőttönként beballagtam munkahelyemre, egy nagy szálloda konyhájára, ahol minden nap kárörvendően vigyorogtak rám a sárgás-pirosas krumplik, a hetyke sárgarépák és a terpeszkedő káposzták. Csak három év alatt tudtam magam [...]